Benzin, dízel, hibrid, elektromos: mit válasszak?
Bemutatjuk a különböző hajtásláncok előnyeit és hátrányait.
Eljött az autóvásárlás ideje, kiválasztottad a márkát és a modellt is, viszont még felmerült egy fontos kérdés: melyik hajtáslánc lenne a legmegfelelőbb? Összeszedtük, mit kell átgondolnod!
A négy fő hajtáslánc, tehát a benzin, dízel, hibrid és tisztán elektromos más-más előnyökkel és hátrányokkal rendelkezik attól függően, hogy milyen felhasználási móddal használjuk az autót és milyen fenntartási költségekkel kalkulálunk. Lássuk ezeket részletesen!
A legnépszerűbb: benzines autók
A benzines autók nem véletlenül a legnépszerűbbek itthon, ugyanis számos előnnyel rendelkeznek a többi hajtáslánchoz képest. Magyarországon nincsenek akkora távolságok és az emberek többsége inkább alkalmanként utazik hosszabb távra, mint például vidékre családot látogatni vagy nyaralni. Ezért a legtöbb magánszemélynek a benzines autók fogják nyújtani a legmegfelelőbb megoldást.
Alacsonyabb ár, nagy választék
Ha előnyökről beszélünk, fontos megemlíteni, hogy egy benzines autót alacsonyabb áron lehet beszerezni az alternatív hajtásláncokhoz (hibrid, EV) képest. Ez is szerepet játszik abban, hogy egy tradicionálisan árérzékeny piacon miért ez a típusú motor a legkeresettebb. Mindemellett a választék is nagyon széles, ugyanis a legtöbb gyártó számos benzinmotor variációval kínálja autóit.
Csak a Volkswagen Group motorkínálatában megtalálható 1.0 literes, 1.2 literes, 1.4 literes, 1.5 literes, 1.8 literes, 2.0 literes, 2.5 literes verzió. Aki még nagyobb teljesítményre éhezik, a V-elrendezésű motorokból megtalálható 2.8 VR6, 3.2 VR6, 3.6 FSI V6, 4.2 V8 (FSI, MPI), 5.0 V10 és még sorolhatnánk. Még egy 16 hengeres W16 motor is létezik, de az már olyan kategória, amiről sokan csak álmodozni tudunk. És még csak egy gyártó kínálatáról beszélünk.
Rövid távokra is ideális
Egy másik nagy előny, ami miatt sokan keresnek benzinmotorral szerelt autót az egyszerűbb szerkezet és ebből adód kisebb hibásodási lehetőség. A benzinessel szemben például a dízel motorokban számos egyéb olyan alkatrész található, ami hajlamos a meghibásodásra és a benzines autókban ritkán, vagy egyáltalán nincs, mint a részecskeszűrő, kettőstömegű lendkerék, nagynyomású üzemanyag-szivattyú vagy EGR szelep.
Egy benzines autó legnagyobb előnye viszont a gyors bemelegedés, ami miatt ideális a városi közlekedésre és rövid távok megtételére. Ahogy fent említettük, egy benzines autó ideális azoknak, akik zömmel rövid távokat tesznek meg, ritkábban autópályáznak, vagy csak munkába járáshoz használják, ahol gyakori a dugó és a forgalmi torlódás.
Hátrányok
Bár nagyon is előnyös és sokak számára a benzines motorral szerelt autó az ideális választás, megvan ennek a hajtásláncnak is a hátránya. Az egyik fő indok, amiért sokan a dízelautók felé fordulnak, a magasabb fogyasztás.
Fontos megjegyezni, hogy a magas fogyasztás a modern, kisebb hengerűrtartalmú motoroknál már nem annyira releváns, ugyanis egy Ford 1.0 EcoBoost motor gyártó által megadott vegyes fogyasztása 6.0–7.0 l/100 km, egy Kia 1.5 T-GDI motoré pedig 6.5–7.5 l/100 km. Amennyiben nem egy VR6 motoros Audi TT-be szeretnénk beülni, úgy alacsony benzinköltséggel fogunk tudni autózni, de minden a felhasználó vezetési stílusától függ.
A cégek kedvence: a dízelautók
Emlékezz vissza arra, amikor legutóbb az autópályán előztél és hirtelen, szinte a semmiből mögötted termett egy Skoda Octavia. Nagyon nagy a valószínűsége, hogy abban az Octaviában egy dízelmotor dolgozott. És valószínűleg céges.
Alacsony fogyasztás
Bár a benzin- és dízelmotorok általában egy párbeszédben szoktak elhangzani, a felhasználási módjuk mondhatni szöges ellentétei egymásnak. Pár kilométeres távok helyett a dízelmotorok egyenletes hosszabb távra, autópályán történő használatra lettek kitalálva.
A dízelmotorok legnagyobb előnye az alacsony fogyasztás és az ebből adódó alacsony hosszútávú üzemanyagköltség. Pontosan emiatt fordulnak sokan a dízel felé, ugyanis bármennyire drágul mostanában a dízel a benzinhez képest a kutakon, még így is gazdaságosabb azoknak, akik sokat autóznak.
Nem véletlenül a cégek kedvence a dízel, ugyanis az is egy spórolási lehetőség számukra, ha a munkavállaló ritkábban találja magát a benzinkúton.
A fogyasztási előnyt figyelembe véve egy dízelmotoros autó hatótávja is jóval magasabb (nagyobb tank is van bennük). Míg egy benzinmotoros autó javarészt 400-500 kilométert fog elmenni egy tankkal, a dízelautók zöme képes akár 1000 kilométert is megtenni.
Példa a nyomatékosságkülönbségre
Még kiemelendő a nyomatékossága a dízel motoroknak, hiszen nyomatékleadási képessége jellemzően magasabb. Például míg egy 2.0 literes TFSI motor 180-190 lóerővel 320 Nm nyomaték leadására képes, egy 2.0 literes BMW B47-es dízelmotor 190 lóerővel 400 Nm nyomatékot ad le. Ez nyilván nem mindenkinek egy fontos szempont, de a tüzetesség végett mindenképpen fontosnak tartottuk ennek megemlítését.
A dízel hátrányai
Az előnyök mellett természetesen ennek a hajtásláncnak is megvannak a maga hátrányai, ami a dízelbotrány óta sokak számára nyilvánvalóvá vált. Ilyen például az, hogy a dízelmotorok magasabb károsanyag-kibocsátással rendelkeznek. Annyival többel, hogy az emissziós-botrány hatására fellendültek az alternatív hajtásláncok és az EU számos új szabályozás alá vetette a dízellel szerelt autókat, amiknek főleg az EURO 6 alatti környezetvédelmi besorolású autók szenvedték kárát.
Ahogy már utaltunk rá, a több alkatrész is a dízelmotor hátránya. Mivel több az alkatrész, így Murphy törvénye alapján több dolog is romolhat el, hiszen egy részecskeszűrő sűrű városi használatnál el tud tömődni és egy kettőstömegű lendkerék cseréje is magasabb összeget jelenthet a felhasználónak. Pont ezek okozzák, hogy összességében egy dízelmotor fenntartása költségesebb, mint egy benzinmotoré.
A potenciális alternatíva: hibrid autók
Talán a hibrid motorok nyújthatnak valódi alternatívát a dízelmotorok előnyös fogyasztására. Kétfajta hibridet különböztetünk meg: plug-in hibrid és mild hibrid (vagy lágy hibrid). Ezeken belül még vannak alkategóriák, viszont az egyszerűség kedvéért ezeket vesszük górcső alá.
Bár a cégek a mai napig kedvelik a dízelmotoros autókat, az EU-s előírások és elvárások alapján lassan inkább a plug-in hibrid veszi át a “céges autó” fogalmát.
Alacsony fogyasztás, csendes működés
A hibrid hajtás konyhanyelven azt jelenti, hogy kvázi két darab motort kapunk az autóban: egy benzin (vagy akár dízel) motort és egy rásegítő motort, ami ebben az esetben elektromos. Mind a plug-in hibrid (PHEV), mind a mild hibrid (HEV) motorral szerelt autóknak az előnye azonos: alacsony fogyasztás városban, csendes működés elektromos módban. És ami a hosszútávú működés során szerintünk a legnagyobb előny, hogy az elektromos hajtás a felmelegedési periódusában leveszi a terhet a motorról.
Nem véletlenül látunk annyi Toyota Priust taxiként. A 2023-as Toyota Prius plug-in hybrid fogyasztása rendszeres töltéssel 0,8 tisztán elektromos hajtással. Ritkább töltéssel ez fel tud kúszni 4 literes fogyasztás köré is, viszont ez még mindig hasonló a dízelmotor képességeihez. A mild hibrid képes 4,5–5,0 fogyasztásra is, úgyhogy ez egy erős alternatíva lehet a dízelmotorokhoz képest.
A hibrid hátrányai
A hátrányok is zömmel azonosak, ugyanis a hibridekre jellemző a magasabb vételár és mivel két hajtást szolgáló és/vagy hajtást támogató eszköz is van az autóban, így a szervizelési költség is magasabb. Ez a technológia jellemzően komplexebb, ugyanis a motor és az elektromos motor tandemban dolgozik egymással.
Ezen a ponton kell a két hibridfajtát elkülöníteni. A plug-in hibridek egyik előnye maga a hátránya is: a nagyobb elektromos hatótáv. Egy plug-in hibrid autó jellemzően 80-100 kilométert meg tud tenni csupán elektromos hajtással. Ezzel szemben egy mild hibridnek nincsen önálló elektromos hatótávja.
A plug-in hibrid hátránya emiatt, hogy egy nagyobb akkumulátor van az autóban és emiatt sokkal nehezebb, mint egy hagyományos, vagy akár mild hibrid hajtásláncú autó. Az autó nehézsége befolyásolja a vezethetőséget és a manőverezhetőséget magasabb sebességnél. A mild hibrideknél ez a súly elenyésző.
A plugin-hibridek hátránya még, hogy az elektromos motort bizony tölteni kell, ugyanúgy, ahogy egy villanyautót. Mindemellett a hagyományos motort pedig még tankolhatjuk is. A mild hibrid ezt a terhet leveszi a vállunkról, ugyanis az öntöltő: a motor járása tölti.
Az innováció: elektromos autók
Az elektromos autók alapjaiban forgatták fel a hagyományos autópiac világát. Sokan esküsznek rá, sokan távol tartják magukat tőlük, de vitathatatlanok az előnyeik. Viszont ahogy múlik az idő, egyre szembetűnőbbek a hátrányok is.
Az elektromos autók, amennyiben magát a gyártási folyamatot nem nézzük, nagyon is környezettudatosak. Kereken nulla a károsanyag kibocsátásuk. Emiatt sokak számára nemcsak egy mobilitási eszköz, hanem egy misszió is a környezet megvédése érdekében.
Megéri az otthoni töltés
Mivel egy elektromos autóban nincs motor, így a hagyományos alkatrészcserék sem vonatkoznak rá: nincsen kettőstömegű lendkerék, gyújtógyertya, szilentek, motorolaj. A fenntartási költségük emiatt jóval alacsonyabb. A spórolási-faktor a töltésnél is mutatkozik, ugyanis aki otthon tudja tölteni az autóját, esetleg napelemmel, elképesztően olcsón tud autózni.
Vegyünk alapul egy Tesla Model 3-at, ami ma a legnépszerűbb elektromos autó Magyarországon. A gyári WLTP szerinti fogyasztás a Model 3 esetében (időjárástól és vezetési stílustól függően) 13–17 kWh/100 km között mozog. Napelemmel az autó töltése nulla forintra is kihozható. De 37Ft/kWh átlag tarifával számolva 100 kilométeres hatótáv akár 500-600 forintból megoldható otthoni töltés esetében, még napelem nélkül is.
Nyilván ezt árnyalja az utcai töltők fragmentáltsága és egyéni díjszabása, ami már nem ennyire gazdaságos. A töltés kérdését árnyalja az is, hogy jelentősen tovább tart egy EV feltöltése, mint egy belsőégésű motorral szerelt autó tankolása. Modelltől és a töltő sebességétől függően ez akár több órába is telhet, ami viszont nem előnyös ha sietünk valahová.
Egyre olcsóbbak az elektromos autók
Egy lábjegyzetet megérdemel a csendes működés. Sokak számára előny lehet, hogy nincsen motorhang, viszont benzinvérű kollégáim ezt feltehetően inkább hátránynak élik meg, mint előnynek. Ezt mindenki döntse el maga, hogy miben érezné jobban magát.
Az elektromos autók mellett szól még magánszemély vásárlóként, hogy a használt áruk drasztikusan csökken évről-évre, a Tesla Model 3 átalgára például idén 10 millió forint alá esett. De beszéljenek helyettünk a Használtautó.hu adatai:
Az elektromos autók hátrányai
Sajnos a hátrányok egyre inkább szembetűnőek, ugyanis ezek magát a használhatóságot befolyásolják. A használt elektromos autók átlagára valószínűsíthetően ezért is indult drasztikus csökkenésnek az elmúlt évek során.
A legnagyobb hátrány az úgynevezett “hatótáv-para”, tehát a hatótávolságot övező bizonytalanság.
Egy elektromos autó hatótávolsága különböző tényezők alapján drasztikusan csökken. Ilyen például az időjárás. Míg egy belsőégésű autó időjárástól függetlenül képes kiszámítható hatótávolságot megtenni, erre egy elektromos autó nem képes.
Hideg időben sokkal kisebb a hatótávolság, ugyanis az akkumulátor hidegben kevésbé hatékony és a beltér fűtése sok energiát használ fel. A különbség akár 20-40% is lehet.
Probléma az akkumulátorok degradációja
Fontos megemlíteni még az akkumulátorok degradációját is, hiszen ahogy idősödik és igénybe van véve az akkumulátor, úgy egyre csökken a teljesítménye.
Egy elektromos autó akkumulátora szinte ugyanazon elv alapján működik, mint az okostelefonunk. Egy idő után az akkumulátor már nem lesz képes ugyanazt a teljesítményt produkálni, mint az elején és ez a hatékonyság és működési idő rovására megy. EV-knél az akkumulátor csere viszont már nem olyan egyszerű, mint egy telefonnál és nem kevés pénzbe kerülhet.
Hátrány még az értékmegtartás és emiatt csökkenő új autó vásárlási szándék. Egy elektromos autó újonnan sokkal drágább, mint egy hasonló típusú benzines vagy dízel autóé. Alapul véve az elektromos és belsőégésű változatban is kapható BMW 4 induló árait: az i4 indulóára 21 millió forint, míg a belsőégésű 4-es indulóára 17 millió forint. Az értékcsökkenés is évről-évre egyre magasabb, ezt a fenti grafikon jól mutatja.
A nap kérdése: akkor mégis mit vegyek?
Sajnos erre nincs egyszerű, általános válasz, hiszen ahány ember, annyi felhasználási mód, élethelyzet és igény. Pontosan emiatt az egyszerűbb utat választom és visszadobom a kérdést neked, kedves olvasó, hiszen tényleg egyénfüggő, hogy kinek mi fog megfelelni hosszútávon.
A cikkben kaptunk egy képet, amiből úgy gondolom, bárki el tudja dönteni, hogy mibe ülne leginkább. Nézzük meg, hogy a magyar autóvásárló milyen arányban választja a különböző hajtásláncokat:
Kétségtelen, hogy minden hajtáslánc rendelkezik előnyökkel, viszont van, ami többel, mint a másik. Ha muszáj válaszolnom, a magyar emberek többségének egy kis hengerűrtartalmú (1 liter felett, 2 liter alatt), szívó benzinmotoros autó lesz a legjobb megoldás, ami gazdaságos, könnyen fenntartható és kevésbé káros a környezetre. Mindemellett nem szabad elfelejteni a fent leírtakat: ahány ember, annyi igény.
Fontold meg az igényeidet, csinálj egy pro-kontra listát és az alapján válassz. Sokszor kérdeznek, hogy milyen autót vegyenek, erre a kedvenc válaszom, hogy “garisat”. Amennyiben van rá lehetőséged, mindenképpen javaslom egy használtautó-garancia kötését, ami az esetek többségében a motor-váltó-turbó triumvirátusra terjed ki.
Nézz meg több autót a Használtautó.hu-n, tesztvezess, a kedvenceidre kérj állapotfelmérést és élvezd az autóban megtett kilométereket!
