“Tízből hat autót el kell engedni” – Így segít az autóvásárlóknak a helyszíni átvizsgálás
Helyszíni átvizsgálással elkerülheted a buktatókat.
Varga Tibor, az Autóvizsgálat.hu alapítója tíz évvel ezelőtt, Magyarországon az elsők között kezdett használt autók helyszíni átvizsgálásával foglalkozni. 18 000 átvizsgált autó után csapatával hatalmas tapasztalatra tett szert nemcsak a személygépjárművek, de a használtautó-vásárlást övező sztereotípiák és tévhitek terén is. Most többek között ezekről kérdeztük.
Inkább meghallgatnád? Videós podcast Varga Tiborral
Ha szívesebben hallgatnád Tibor tanácsait egyenesen tőle, hallgasd meg a Használtautó.hu GT friss adását YouTube-on csatornánkon vagy az alábbi lejátszóra kattintva:
Nincs alternatívája a helyszíni átvizsgálásnak
Varga Tibor és cége a használtautó-vásárlás előtti helyszíni átvizsgálás szakértői. Ez mára egy tökéletesített módszertan alapján zajlik:
“Mindent kiderítünk, amit az autó megbontása nélkül ki lehet deríteni. Több száz ponton nézzük át az autókat, műszeres diagnosztikát végzünk, átvizsgáljuk a karosszériát, kipróbáljuk az autót. Nincs olyan lekérdezés vagy szervizmúlt amivel ugyanezt az információt meg lehetne ismerni. Profi diagnosztikai műszerek és profi szaktudás nélkül ha valaki át akar verni, át fog verni.”
Az autóvizsgálat.hu kollégái jelenleg hetente 80-90 autót vizsgálnak meg országosan. Tibor ezt, természetesen, már nem egyedül teszi. Franchise hálózatot épített a módszertanát alkalmazó, profi szakemberekkel.
“Hiszem azt, hogy ennek úgy kell működnie mint a McDonald’s-nak, hogy Brüsszelben is ugyanazt a hamburgert kapod, mint mondjuk Sydney-ben. Csak olyan emberekkel dolgozunk, akiknek valós szaktudása van az autójavításban, típusismeretben, autódiagnosztikában. Kidolgoztam egy vizsgálati folyamatot, hogy mit, milyen sorrendben nézünk meg, amiből nem engedek, ezért ha valaki csatlakozik hozzánk, először vagy velem, vagy valamelyik tapasztalt kollégával tölt el időt mielőtt dolgozni kezd.”
Nem jók az arányok
Az igény a helyszíni állapotfelmérésre szerencsére növekszik, de még mindig nem elég tudatosak a hazai autóvásárlók. “Magyarországon évente durván 800 000 autóátírás történik. A többi autóvizsgálóval együttvéve is az eladó autóknak kevesebb, mint egy százalékát vizsgáljuk át. Nagyon kevés az a vásárló, aki nem hogy igénybe veszi, de egyáltalán tud erről a szolgáltatásról. A legtöbb ember sajnos még mindig úgy vásárol autót, hogy jaj, de szép piros. A női autóvásárlók a legveszélyeztetettebb része a piacnak, sajnos őket a legkönnyebb megvezetni.”
Az alapos átvizsgálás ráadásul azért is fontos, mert elég rosszak az arányok: Tibor és csapata tízből 6-7 autóra azt mondja, hogy el kell engedni, mert valami gond van vele.
Ne típushibákban gondolkozz!
Kérdésemre, hogy ennyi átvizsgált autó után kiemelkednek-e típushibák, Tibor rögtön pontosít. “Mindig harcolok ez ellen a szó ellen, hogy típushiba. Az én látásmódom szerint csak az típushiba, ami garanciaidő alatt történik. De ha egy 12-15 éves autón valami tönkremegy, vagy akár sok 15 éves autón tönkremegy ugyanaz, az inkább jellegzetesség, hiszen a jármű rég túl van azon, amire tervezték.”
Autóvizsgálóként nincsenek favorit autómárkái vagy gyártói, amit bátran, látatlanban is tudna ajánlani:
“Azt kell megérteni műszakilag, hogy a használt autó nevében benne van, hogy használt. Onnantól, hogy elkezdi az életét, a márkánál vagy gyártónál sokkal meghatározóbb, hogyan használják, hogyan szervizelik vagy éppen nem szervizelik. Lehet, hogy két 10 éves, ugyanolyan típusú autó közül az egyik gyönyörű újszerű állapotban van, a másik pedig egy vödör ócskavas.”
Tévhit, hogy magánszemélytől kell vásárolni
Munkája során Tibor rengeteg tévhittel és káros sztereotípiával találkozik. Az egyik ilyen berögződés, ami tévesen él az emberekben, hogy magánszemélytől jobb autót vásárolni.
“18 ezer átvizsgált autó után mondom azt, hogy semmivel nem jobb magánszemélytől autót venni. Gyakori hogy az eladó sem tudja, milyen állapotban van a saját autója. Visszatérő probléma, hogy kimegyünk, és azt halljuk az eladótól, hogy ‘ez egy tök jó autó, három éve nem kellett rá költeni semmit’. El lehet képzelni, milyen állapotban van az a kocsi, amire három éve senki nem költött semmit.”
Egy másik szempont, ami szintén előfordul a szakember szerint, hogy az eladót is átverték, ezért nincs tisztában a jármű állapotával. Gyakran ők maguk is meglepődnek az alapos átvizsgálás eredményén.
Még mindig gyakori az órapörgetés
Ha már sztereotípiákról beszélünk, Tibor kiemelte a futásteljesítményt. Sokan megörülnek, ha találnak egy kevés kilométert futott használt autót. Pedig a történet több okból sem ilyen egyszerű.
“Az órapörgetés elképesztően gyakori a mai napig. Vegyünk például egy tipikus céges autót, mondjuk egy Skoda Octaviát. Ha megnézzük akár pont a Használtautó.hu-n, hány kilométer van a 3-4 éves Octaviákban, aztán mondjuk tíz évesen ugyanabban az autótípusban, akkor rájövünk, hogy itt Magyarországon valami csoda folytán minden autót hét évre leparkoltak.”
Tibor szerint az órapörgetés egy tünet: “Ez is egy kereslet-kínálat kérdés. Ha az emberek nem remegnének azért, hogy 80 ezer kilométerrel vásároljanak 12 éves autót, akkor nem pörgetné senki az órákat, mert minek. Ha reálisan látnánk mit jelent (és mit nem) a futásteljesítmény, akkor nem lenne értelme az órapörgetésnek. De ma Magyarországon 300 ezer kilométerrel szinte eladhatatlan egy autó.”
Meghatározóak a használati szokások
Az órapörgetésen túl a használati szokások miatt sem egyértelmű, hogy a kevesett futott autó jobb állapotban van, sőt. A szakember példáját követve tegyük fel, hogy egy házaspár bemegy egy márkakereskedésbe, és ugyanazon a napon vesz két egyforma, új autót.
A feleség a városban használja, a gyerekeket óvodába, iskolába viszi, áll a dugóban, pár kilométert megy a munkahelyére. Megy az autó egy nap 30 kilométert, de közben megállították és lehűlt a motor hatszor. A férj eközben például üzletkötő, bejárja az egész országot, 5-600 kilométereket utazik naponta – de autópályán, átlagsebességet tartva, folyamatosan meleg motorral és magas olajnyomással.
“Aztán eltelik három év, le akarják cserélni az autókat újra, ezeket pedig eladni. Anya kocsijában van 30 ezer kilométer, apáéban meg 180 ezer. És mindenki rohan megvenni anya autóját, pedig ő az összes gödröd megtalálta vele a városban, egy nap háromszázszor váltott, szanaszét fékezte az autót, a motor pedig hidegen töltötte az életének nagy részét. Úgyhogy ez az, ami jó tanácsom lenne mindenkinek, hogy ne ragaszkodjon a kilométeróra-álláshoz.”
Ne hagyatkozz sztereotípiákra!
Tiborral beszélgetve egyre nyilvánvalóbbá válik: azok a támpontok, mankók, amikre laikus autóvásárlóként támaszkodnánk, valójában nem jelentenek semmit. A futásteljesítményen túl például az előző tulajdonosok száma is olyan információ, ami nem segít jó autót venni.
“Sosem értettem, hogy például az, hogy hány gazdája volt az autónak, az miért nem mindegy. Ebből nem lehet kiindulni. Egy ember pont ugyanúgy szét tud rúgni egy autót, mint ahogy három ember vigyázni tud rá, és fordítva. De látunk olyan hirdetést is, hogy például orvos autója volt, vagy hölgy tulajdonostól. Önmagában ettől még bármilyen lehet egy autó, jó is, rossz is.”
Ahogy a fentiekből is láthatjuk, egy használt autó vásárlása sok buktatót rejt. Bizony, a szakértő igénybevétele pénzbe kerül, de az autóvizsgálók díja eltörpül amellett, amit egy rosszul megválasztott autó szervizelésére kellene elköltened. Egyik legnagyobb vagyontárgyad megérdemli, hogy kellő alapossággal és szakértői segítséggel válaszd ki.
