Előleg vs. foglaló használt és új autó vásárlása esetén
Milyen kötelezettségekkel és jogokkal jár a foglaló vagy az előleg fizetése autóvásárlás során?
Jelentősen ritkább, mint például ingatlan vásárlásakor, de előfordulhat, hogy valaki előleget vagy foglalót fizet használt gépjármű vásárlásakor. Cikkünkben körbejártuk a legfontosabb ilyenkor felmerülő kérdéseket, jogintézményeket.
Mit jelent az előleg, mit a foglaló jogi szempontból?
A két intézmény között lényeges különbség van, de mindkettő feltételez egy gépjármű adásvételi szerződést (akár új, akár használt autóra vonatkozóan), amelyben ezekre kitérnek a felek.
A foglaló a szerződést biztosító mellékkötelezettség: meghiúsulás esetén szankcióként funkcionál vagy az egyik, vagy a másik fél számára. Ha a szerződést teljesítik, a foglaló a teljes vételárba beszámít mint első vételárrészlet.
Azonban ha az adásvétel meghiúsul, a szerződés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszíti, illetve a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.
Ha a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, úgy a foglaló egyszeres összege visszajár a vevő részére, aki a foglalót adta.
Az előleg a pénztartozás egy részének a teljesítési határidő előtti megfizetése, amely előre fizetést a jogosult köteles elfogadni. Az előleg pusztán egy előre fizetett vételárrészlet (a Ptk. külön név alatt nem is szabályozza), amely a szerződésszerű teljesítés elmaradása esetén visszakövetelhető.
Mivel nincs megerősítő-szankciós rendeltetése, a szerződés meghiúsulása esetén az előleg – a foglalóra jellemző hátrányos következmény nélkül – követelhető vissza, egyszeres összegben, a visszatérítés jogcíme pedig a jogalap nélküli gazdagodás.
A teljes vételár egy része is tekinthető foglalónak
Használt autó vásárlásnál, ha nem egy összegben történik a teljesítés, célszerű inkább a foglaló intézményét alkalmazni, mert a szerződési biztosíték jellege az eladót is jobban köti a szerződésszerű teljesítéshez. Illetve ha egyösszegű a vételárfizetés, akkor is meg lehet abban állapodni, hogy a felek a vételár 10 vagy 20%-át foglalónak tekintik.
Fontos, hogy foglalónak kizárólag azt a pénzösszeget lehet tekinteni, amelyet a kötelezettségvállalás megerősítéseként fizetnek. Ezt a minőséget a szerződésből egyértelműen fel kell ismerni, tehát konkrétan meg kell határozni, mekkora mértékű a foglaló. A túlzott mértékű foglalót a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti, tehát 10-20% közötti mérték ajánlott.
Felek jogai és kötelezettségei foglaló esetén
Ahogy azt fentebb írtuk, a foglaló a felek számára kettős funkciót tölt be: teljesítés esetén előlegként beszámít, szerződésszegésnél pedig előre rögzíti a felelősségi kockázatot.
A foglaló tehát egyrészt a kötelezettségvállalás megerősítésére szolgáló pénzösszeg (szerződést biztosító mellékkötelezettség), melynek rendeltetését egyértelműen fel kell tüntetni a szerződésben. Másrészt ha és amennyiben a szerződés teljesül, a foglaló összegét a vételárba be kell számítani.
Ha a szerződés olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglalót az eladó köteles egyszeres összegben visszafizetni a vevő részére. Ha a teljesítés a vevő hibájából hiúsul meg, az adott foglalót elveszíti. Ha pedig az eladó hibájából, akkor a kapott foglaló kétszeresét köteles visszafizetni a vevő részére.
Fontos, hogy a foglaló elvesztése vagy kétszeres visszafizetése nem mentesít a szerződésszegés egyéb következményei alól! Azonban a kötbér és a kártérítés összege a foglaló összegével csökken.
Felek jogai és kötelezettségei előleg esetén
Ha egyszerű előlegről van szó, nincs különösebb jogkövetkezmény. A szerződés meghiúsulása esetén az előlegként megfizetett összeg (mint vételárrészlet) visszajár a vevő részére jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint. Az eladó tehát köteles azt a vevőnek egyszeres összegben visszatéríteni.
Hogy „papírozzuk le” az előleget vagy foglalót?
A gépjármű adásvételi szerződésben, a formanyomtatvány erre kijelölt helyén vagy akár egy külön mellékletben, kiegészítő szerződésben. De mivel a Ptk. a háttérszabály, három sorban is meg lehet fogalmazni. A lényeg, hogy egyértelmű legyen, hogy:
- az átadott pénzösszeg rendeltetése (foglaló / előleg / teljes vételár egy összegben / teljes vételár egy összegben és ebből X % foglalónak minősül)
- és ha nem egyösszegű fizetésről van szó, akkor mi a fizetési ütemezés, mikor száll át a tulajdonjog és mikor kerül a vevő birtokába az autó.
Van-e különbség új és használt autó esetében a foglaló és az előleg között?
Nyilván nagyobb a kockázata egy használt autó vásárlásának és több a szerződésszegési lehetőség is. De lényegi különbség nincs abból a szempontból, hogy új vagy használt autó vásárlásánál kerülnek alkalmazásra.
Az autó – legyen új vagy használt – vételénél a lényegi kérdés, hogy a felek a fizetett összeget foglalónak minősítik-e. Foglaló esetén a Ptk. 6:185. § szerinti szankciók érvényesülnek. Ha nincs foglaló-minősítés, az összeg előlegként kezelendő, és a szerződés meghiúsulásakor az általános elszámolási rend irányadó.
Van-e különbség, ha magánszemélytől és ha kereskedőtől vásárolunk?
Röviden: van. Kimondottan a foglaló és előleg tekintetében akkor érzékelhető a különbség, ha bekövetkezik egy szerződésszegés.
Ha a pénztartozást a másik fél nem fizeti ki a jogosult előzetes írásbeli felszólítására, könnyebb a követelés behajtása, ha nem magánszemélytől követelünk.
Jogi személyek ellen (a peres eljáráson vagy fizetési meghagyásos eljáráson kívül) felszámolási eljárást is lehet indítani (ha nem vitatja a követelést). Ez sokszor kellő motiváló erő a teljesítésre.
Magánszeméllyel szemben, ha nincs lefoglalható vagyona vagy jövedelme, egy bírósági végrehajtási eljárás akár eredménytelen is lehet. A bírósági eljárás (fizetési meghagyásos eljárás) megelőlegezett – és a végrehajtás eredménytelensége esetén soha meg nem térülő – költségeiről már nem is beszélve.
A blogcikk szerzője a Dr. Katona Réka Ügyvédi Iroda vezetője, dr. Katona Réka ügyvéd, az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózatának tagja.
